Experience with Wheat and Flour CRMs

Summary. The Chemical Section of OMH [1-2.] have embarked on the preparation of wheat sample series as CRMs in 1992. The certification process are cerried out accordingly to the recommendations of ISO. Since then we have developed a series of flour samples as well. The investigations of the long-term stability and the application of wheat and flour CRMs are continouos.

Wheat is one of the most widely grown crop in Hungary and it is one of the major determinative factor in the economy. Its uniform and objective qualification is of outstanding importance. There are well equipped laboratories available with sufficient experience, however, as the proficiency testing regularly showed, certified samples need to be used to achieve exact and uniform measuring results.             

Choosing the Sample

The certified reference wheat series consist of three, the flour series of two samples, they are produced – in the required quantity – annually, from the new harvest. For the wheat samples clean-bred, sound material is used from various habitats.

The most important conditions of the selection are:

– in case of wheat the difference of protein and wet gluten content
– in case of flour the difference in grindings, the difference of wet gluten content and that of the value of water absorption must be at least three times greater than the permissible error of measures between various laboratories.

Sample Preparation

The wheat samples    

– are cleaned, the broken and the other grains and the dust are removed
– the homogenisation is carried out with TURBULA Shaker.

The prepared samples are filled in the necessary quantity into moisture-proof triplex foil bags and vacuum-closed. The packed material is sterilised by 5 KGy radiation dose.

Testing for Homogenity by protein content measurement results

12 containers are selected at random after dividing the sample bulk into the containers that will be distributed to the participants. The content of each of the 12 selected containers are homogenised separately and from each of them two test portions are taken.

The sampling variance (ss) are estimated from the results of randomly analysed each second test portions.

The analytical variance (sa) are estimated from all results by one-way analysis of variance without exclusion of outliers. There are no significant differences between the samples on the basis of F-test.

So the material is sufficiently homogenous for the purpose of preparation CRM.

Certification Campaign

For testing  the samples are sent to 15 accredited laboratories which are suitably experienced in testing cereals. They are to carry out the tests with great care according to the currently standard procedure. Some measurement method are specified:

– measurement of the moisture content by drying the samples at 130-133 ℃ for 2 hours;
– determination of the protein content by measuring the Kjeldhal nitrogen after   digestion; and
– wet gluten determination by manual or mechanical gluten washing.

The organisation of the interlaboratory test and the evaluation of the results are based on ISO GUIDE 35 [3.] (Certification of Reference Materials – General and Statistical Principles). Cohran’s Test is used for analysing the deviation in the laboratory’s replicate measurement results and for discard the outlier values: Grubb’s Test helps us to find the outlier results on inter- and intralaboratory basis, and to discard them from the evaluation. The outlier result and the laboratorory number are marked by shadow background in the table.

Based on the results the consensus value is certified and its uncertainty is defined.

The Long-term Stability of the Certified Values and the Storability of the Samples

In 1995 the certified samples – prepared with the method above – were kept at room temperature. During their storage three times, six monthly they were tested at 18 laboratories regarding their certified and other parameters.

The evaluation of the results shows that during the storage the samples’ internal properties changed within the uncertainly of the certified values. These results prove that the packaging and storage we apply is suitable for wheat and flour CRMs.

Using Wheat and Flour Samples

We have used a certificate compaign the same samples for proficiency testing. The material is sufficiently homogenous for the purpose of the proficiency testing.

In the test thirteen laboratories took part, all of them differs and are independent of the above mentioned laboratories. The organisation of test and the evaluation of the data was based on the ISO REMCO N280 1993 [4.] (PROFICIENCY TESTING FOR CHEMICAL ANALYTICAL LABORATORIES). Based on the resulting “z-score” values the laboratories are classified. The results of several laboratories are significantly different from each other and from the average of the measurement, they exceed the alloved target value for standard deviation. The calculated z-score of laboratory measurement is clearly shows the direction and the extend of the deviation of laboratory result from the consensus value. If the z-score value is 3 of an measurement the laboratory has to carry out improving activity for which our samples are efficiently used.

Conclusion.The test described above as well as the need of laboratories, producers of instruments and services for our samples prove that our goal has been achieved and we have succeeded in developing a practically usable CRMs series.

The proposed application of the CRMs series are

– assesment of different measurements
– adjustment of the calibrate measuring instrument
– validation of different measurements.

The results of our examinations prove that our wheat and flour samples are suitable for checking and detection of mistakes and for the unifying of measuring results.

dr. Judit BUDAI  and  Judit FÜKŐ National Office of Measures (OMH) Budapest, 1124 Németvölgyi u. 37-39, Hungary

Experience with Certified Reference Material – Proficiency Testing for Quality Control of Wheat

Summary. The Chemical Section of OMH1-2 have embarked on the preparation of wheat sample series as CRMs in 1992. The certification process are cerried out accordingly to the recommendations of ISO. Since then we have developed a series of flour samples as well. The investigations of the long-term stability and the application of wheat and flour CRMs are continouos.

Wheat is one of the most widely grown crops in Hungary and it is one of the major determinative factor in the economy. Its uniform and objective qualification is of great importance. There are well equipped laboratories available with sufficient experience, however, as the proficiency testing regularly showed, certified samples need to be used to achieve exact and uniform measuring results.              

Choosing the Sample

The certified reference wheat series consists of three, the flour serie of two samples, they are produced – in the required quantity – annually, from the new harvest. For the wheat samples clean-bred, sound material is used from various habitats.

The most important conditions of the selection are:

– in case of wheat the difference of protein and wet gluten content
– in case of flour the difference in grindings, the difference of wet gluten content and that of the value of water absorption must be at least three times greater than the permissible error of measures between various laboratories.

Sample Preparation

The wheat samples    
– are cleaned, the broken and the other grains and the dust are removed
– the homogenisation is carried out with TURBULA Shaker

The prepared samples are filled in the necessary quantity into moisture-proof triplex foil bags and vacuum-closed. The packed material is sterilised by 5 KGy radiation dose.

Testing for Homogenity by protein content measurement results

12 containers are selected at random after dividing the sample bulk into the containers that will be distributed to the participants. The content of each of the 12 selected containers are homogenised separately and from each of them two test portions are taken.

The sampling variance (ss) are estimated from the results of randomly analysed each second test portions.

The analytical variance (sa) are estimated from all results by one-way analysis of variance without exclusion of outliers. There are no significant differences between the samples on the basis of F-test.

So the material is sufficiently homogenous for the purpose of preparation CRM.

Certification Campaign

For testing  the samples are sent to 15 accredited laboratories which are suitably experienced in testing cereals. They are to carry out the tests with great care according to the currently standard procedure. Some measurement method are specified:

 – measurement of the moisture content by drying the samples at 130-133 ℃ for 2 hours;
– determination of the protein content by measuring the Kjeldhal nitrogen after digestion; and
– determination of wet gluten by manual or mechanical gluten washing.

The organisation of the interlaboratory test and the evaluation of the results are based on ISO GUIDE 353 (Certification of Reference Materials – General and Statistical Principles). Cohran’s Test is used for analysing the deviation in the laboratory’s replicate measurement results and for discard the outlier values: Grubb’s Test helps us to find the outlier results on inter- and intralaboratory basis, and to discard them from the evaluation.

Based on the results the consensus value is certified and its uncertainty is defined.

The Long-term Stability of the Certified Values and the Storability of the Samples

In 1995. the certified samples – prepared with the method above – were kept at room temperature. During their storage they were tested six monthly at 18 laboratories regarding their certified and other parameters.

The evaluation of the results shows that during the storage the samples’ internal properties changed within the uncertainly of the certified values. These results prove that the packaging and storage we apply is suitable for wheat and flour CRMs.

Using Wheat and Flour Samples

We have used a certificate compaign the same samples for proficiency testing. The material is sufficiently homogenous for the purpose of the proficiency testing.

In the test thirteen laboratories took part, all of them differs and are independent of the above mentioned laboratories. The organisation of test and the evaluation of the data was based on the ISO REMCO N280 19934 (PROFICIENCY TESTING FOR CHEMICAL ANALYTICAL LABORATORIES). Based on the resulting “z-score” values the laboratories are classified. The results of several laboratories are significantly different from each other and from the average of the measurement, they exceed the alloved target value for standard deviation. The calculated z-score of laboratory measurement is clearly shows the direction and the extent of the deviation of laboratory result from the consensus value. If the z-score value is 3 of an measurement the laboratory has to carry out improving activity for which our samples are efficiently used.

Conclusion.The test described above as well as the need of laboratories, producers of instruments and services for our samples prove that our goal has been achieved and we have succeeded in developing a practically usable CRMs series.

The proposed application of the CRMs series are

 – assesment of different measurements
– adjustment of the calibrate measuring instrument
– validation of different measurements.

The results of our examinations demonstrate that our wheat and flour samples are suitable for checking and detection of mistakes and for the unifying of measuring results.

dr. Judit BUDAI  and  Judit FÜKŐ National Office of Measures (OMH) Budapest, 1124 Németvölgyi u. 37-39, Hungary

A nedvességtartalom meghatározás gyakorlata a gabonatermesztésben

A nedvesség (víz) tartalom mérés gazdasági jelentősége a leginkább az árucsere forgalomban nyilvánul meg. Az anyag mennyiségének mértéke – az anyag jellegétől és a kialakult konvencióktól függően – a hosszúsága, területe, térfogata, tömege. A pontosan definiált és helyesen használt mértékekkel meghatározott anyagmennyiségek azonban, jellemzőik függvényében eltérő effektív anyagot jelenthetnek. Így pl: 1 kg 12 % víztartalmú gabona lényegében 4 %-kal több gabonát tartalmaz, mint 1 kg 16 % víztartalmú. Tehát a víztartalom meghatározás pontossága befolyásolja az anyag mennyiségét.

A víztartalom pontos ismerete a tárolásnál sem mellőzhető. A termények, romlását, károsodását előidéző mikroorganizmusok életfeltételeinek egyik legfontosabb eleme a víz. A tárolt termények víztartalmát úgy kell megválasztani, hogy az optimális legyen.

A mezőgazdasági gyakorlatban a gabonák általános minősítésére elsősorban a hektoliter tömeget használják. Amennyiben azonban a nedvességtartalom megváltozik, akkor a hektoliter tömege is változik ( 1. táblázat).

  1. táblázat

A búza hektoliter tömeg értékének változása a nedvességtartalom függvényében

A búza hektoliter tömege (kg/hl)
14 15 16 17 18 19
nedvességtartalom %(m/m) esetében
80,00 77,80 75,50 73,90 72,70 70,70
78,00 76,10 74,30 73,25 72,05 71,15
76,00 74,75 73,75 72,55 71,60 70,85
74,00 73,10 72,30 71,60 71,00 70,50
72,00 71,50 71,10 70,80 70,55 70,35

Göncző J.: Malomipari táblázat.

Korábban a hektoliter tömeg mérést nedvességtartalom mérésére használták.

A gabona minősítésénél elsőrendű feladat a nedvességtartalom és annak pontos meghatározása. A termékszabványokban a nedvességtartalom értéke meghatározott, a minősítő paramétereket erre a nedvességtartalom értékre vetítve kell meghatározni.

Az anyagok nedvességtartalmának mérésnél jelentkező problémák nagy része az anyagok sajátságaival függnek össze. A gabona élő, szerves anyag, összetett rendszer, melyeknél az anyag szerkezeti felépítése jelentős hatást gyakorol az anyagrészecskék és a víz közötti kapcsolat kialakítására. Az anyag és a víz közötti kötés:

  • kémiai
  • fizikai-kémiai és
  • fizikai, vagy mechanikai kötés.

Kémiailag kötött víz eltávolítása csak a kémiai szerkezet megbontásával, az anyag tulajdonságainak megváltoztatásával történhet.

A víz fizikai-kémiai kapcsolódásánál a kötés az anyag felületén alakul ki.

A fizikailag kötött víz kapcsolódik leggyengébben az anyaghoz.

A gabona minősítésére különböző feltételek szerint és módon kerülhet sor:

  • laboratóriumi vizsgálatok, és
  • gyorsvizsgálatok alapján.

Laboratóriumi minősítés

A nedvesség (víz) tartalom meghatározását szabvány rögzíti, amely szárításon alapuló alapmódszer. A definíció szerint az anyag nedvesség (víz) tartalma alatt azt a súlyveszteséget értik, amely az anyag meghatározott feltételek szerint elvégzett szárítása – meghatározott fizikai állapotban (egész szemes, őrölt), meghatározott hőfokon, meghatározott ideig – során bekövetkezik. A kifejezése tömegszázalékban történik: w %(m/m).

A gabona minősítésére akkreditált laboratóriumi hálózat működik, amely laboratóriumok a vizsgálatok elvégzésére megfelelő felszereltséggel és tapasztalattal rendelkeznek. Az akkreditált laboratóriumokban működő minőségügyi rendszer több olyan elemet tartalmaz, amelyek betartásával a laboratórium biztosítani tudja vizsgálati eredményeinek megbízhatóságát, törekedniük kell a vizsgálati módszerek egységesítésére, az egység pontos megbízható mérésére, megbízhatóságuk ellenőrzésére. Az ugyanazon laboratóriumban végzett ismételt vizsgálat, illetve más laboratóriumban végzett vizsgálat között megengedett eltérést a szabvány tartalmazza.

Gyors vizsgálatok

A gyors vizsgálatok előnye a laboratóriumi minősítéssel szemben hogy rövid időn belül rendkívül nagyszámú mérés végezhető el. Használatukra jellemző, hogy többnyire laboratóriumi háttér, szakmai előképzettség nélkül használják.

A mérési elvet, a nedvességtartalom és az elektromos vezetés közötti összefüggés alapján kifejlesztették ki. A nedvességtartalmat a minták nedvességtartalma és dielektromos állandója alapján határozzák meg.

Mivel az anyagok vezetése a víztartalom mellett egyéb tényezőktől is függ, a módszer csak akkor ad megfelelő pontosságú eredményt, ha az anyagok mérés alatti állapotának reprodukálhatósága biztosított. A vezetőképesség értéke a következő befolyásoló tényezőktől függ:

  • a minta homogenitása,
  • a minta elektrolit tartalma,
  • a minta mennyisége, tömörítettsége,
  • a minta hőmérséklete,
  • a mérés elektromos paraméterei (feszültség, frekvencia, áramsűrűség, elektródok felépítése).

A módszer egyszerűsége miatt igen elterjedt. Előnye, hogy kis nedvességtartalom változás nagy vezetőképesség változást eredményez, továbbá, hogy az elektród kiképzés alkalmazkodhat a mintához. Előnye, hogy a műszerek egyszerűen kivitelezhetőek, ezért viszonylag olcsóak, áruk: 100-200 ezer Ft között változik.

Hátránya, hogy minden egyes anyagra külön skálát, külön kalibrációt igényel. A kalibrálást minden esetben a mérendő termékre kell elvégezni.

A mérési eredményeket befolyásoló tényezők közül a mérendő minta mennyisége, tömörítettsége a különböző mérőeszközök esetében a konstrukciótól függően változó. A különböző típusú mérőberendezések adott térfogatú, vagy tömegű termény vizsgálatára alkalmasak, így a mintabetöltés rendszere lehet:

  • beépített mérleg,
  • meghatározott térfogatú minta ejtő rendszerű betöltése,
  • a minta mérése meghatározott térfogatú mérőcellába történő betöltése után meghatározott nyomás alatt történik,
  • a mérőcella fogazott őrlők között, meghatározott erővel töri, tömöríti a mintát.

A különböző konstrukciójú műszerek mérési eredményei, megfelelő kalibrálás mellett, közel azonosak, ami azt jelenti, hogy búza mérése esetében a 11,0 ¸ 19,0 % (m/m) nedvességtartalmú tartományban ± 0,5 – 0,6 %(m/m) pontos eredményt adnak. A műszerek használata rendkívül egyszerű, azonban a fentiek szerint a mintabetöltés több-kevesebb gyakorlatot igényel. A mintabetöltés közötti különbség miatt fordul elő sok esetben a különböző felhasználók által mért eredmények eltérése.

A műszerek rendelkeznek beépített hőmérővel, így figyelembe vesznek bizonyos hőmérséklet kompenzációt, a gyakorlatban azonban ennek ellenére csak abban az esetben biztosítható megfelelő mérési eredmény, amennyiben a műszer és a minta hőmérséklete között nincsen nagy hőmérséklet különbség. A hőmérséklet különbség hideg időben okozhat mérési problémát. A gyorsvizsgáló műszerek használatánál fontos a készülékek folyamatos karbantartása, újrakalibrálása. A laboratóriumi háttér nélkül üzemeltetett műszerek esetében a felhasználó nem tudja, hogy készüléke milyen hibával mér, a mérési hibát későn veszi észre.

dr. Budai Judit
mérésügyi főtanácsos
Gabona-Labor Kft. Kalibráló Laboratórium
laboratóriumvezető

Néhány gondolat a gabona minősítéséhez

A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett növényünk. A belőle készült liszt alapvető élelmiszer, a szem fontos takarmány, számos ipari termék alapanyaga. Fontos export cikkünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánkban a gabonatermesztés eredménye fontos meghatározója gazdasági életünknek. Az adás – vételnél az árat meghatározó a beltartalom, illetve a különböző minőségi paraméterek. Ezért tehát kiemelt fontosságú az objektív, egységes minősítés.

A minősítő paraméterek meghatározásának módját szabványok rögzítik A gabona minősítésére különböző feltételek szerint, különböző módokon kerülhet sor:

  • laboratóriumi vizsgálatok alapján,
  • gyorsvizsgálatokkal.

Laboratóriumi minősítés

Magyarországon megfelelő számban vannak gabona vizsgáló és akkreditált laboratóriumok, amelyek a vizsgálatok végrehajtására megfelelő tapasztalattal, felszereltséggel rendelkeznek. Az akkreditálás rendje biztosítja azt, hogy ezek a laboratóriumok megfelelő eredményt tudjanak megrendelőiknek adni. Az akkreditált laboratóriumokban kiépített minőségügyi rendszer több olyan elemet tartalmaz, amelyek betartásával a laboratórium biztosítja a vizsgálatainak megbízhatóságát.

A laboratóriumi mérésekkel kapcsolatban tapasztalataim szerint az alkalmazott ellenőrzési, visszacsatolási rendszer biztosítja a szolgáltatott eredmények megfelelőségét, a reklamáció lehetőségét.

Cikkemben a laboratóriumok által kibocsátott eredményekkel kapcsolatosan csak néhány, sokak által nem, vagy kevésbé ismert kérdéskört szeretnék megvilágítani.

  • Bármely analitikai mérés eredménye több – objektív, szubjektív – hatás eredményeként törvényszerűen eltér a valódi értéktől, ezt nevezik a mérés bizonytalanságának. A mérési bizonytalanság tartalmazza a mérésnél használt eszközök „mérési hibáját” is. Törekedni kell ezen hibáknak a minimálisra történő leszorítására. A laboratóriumok a vizsgálati bizonyítványban közlik a mérés bizonytalanságát. Az 1. táblázat mutatja a mérési bizonytalanság általánosan elfogadható mértékét.
  1. táblázat
Mért paraméter Mért érték Mérési bizonytalanság
Nedvességtatalom          %(m/m) 11,17 ± 0,1
Nyers fehérjetartalom    %(m/m) 11,6 ± 0,1
Nedvessikér-tartalom    % (m/m) 30,4 ± 0,2
Hagberg-féle esésszám  s 318 ± 8
  • Általános panaszként mondják a különböző laboratóriumok mérési eredményeivel kapcsolatosan, hogy „ugyanazon” minta különböző laboratóriumban történő vizsgálatakor a laboratóriumok más – más értéket adnak meg.

A vizsgálati szabványok tartalmazzák az adott vizsgálatra vonatkozó ismétlőképesség és reprodukálhatóság (ugyanazon laboratóriumban végzett megismételt vizsgálat-, más laboratóriumban végzett vizsgálatok közötti megengedett eltérés) elfogadható mértékét.

Magyarul, ez azt jelenti, hogy azonos minta többszöri vizsgálatakor, más laboratóriumban megismételt vizsgálatakor, az eredmény nem lehet ugyanaz az érték (csak véletlenül). Természetesen az eltérésnek van határa, ezt az értéket a szabványok meghatározzák.

A laboratóriumoknak törekedniük kell a vizsgálati módszerek egységesítésére, az egységes és pontos, megbízható mérésre, megbízhatóságuk ellenőrzésére.

A 2. táblázat mutatja laboratóriumközi (jártassági vizsgálatok) összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján a különböző vizsgálatoknál elfogadható eltéréseket (mérések terjedelme):

2. táblázat

Mért paraméter Valódi érték Mérések terjedelme
Nedvességtatalom          %(m/m) 11,17 10,86  ¸  11,56
Nyers fehérjetartalom     %(m/m) 11,6 11,05  ¸  11,92
Nedvessikér-tartalom     % (m/m) 30,4 28,7  ¸  32,0
Hagberg-féle esésszám   s 318 281  ¸  366

Az eredményekből látható, hogy a mért értékek a valódi értéktől – paramétertől függő mértékben – kisebb, nagyobb mértékben eltérnek és ezek az értékek megfelelnek a szabványnak, tehát nem minősülnek hibás mérésnek. Akkreditált laboratóriumok, amennyiben méréseik a megengedett mértéken felül eltérnek a valódi értéktől, abban az esetben kötelesek dokumentált módon javító tevékenységet végezni.

A gabona minősítésének másik területe:

A gyorsvizsgálati módszerekkel történő minősítés

A gyorsvizsgálati módszerek vitathatatlan előnye, hogy azokkal rendkívül nagyszámú mérés végezhető el rövid idő alatt, s szinte azonnal van eredmény. Az eszközök ma már többnyire hordozhatóak, vagy akkumulátorról működtethetőek.

A szabványos vizsgálati módszerek laboratóriumi hátteret és megfelelő jártasságot igényelnek, gyorsvizsgáló mérőeszközök használata nem kíván különösebb szakmai előképzettséget. Használatukra jellemző, hogy nem laboratóriumi körülmények között, sokszor laboratóriumi háttér, segítség nélkül használják. Hordozható eszközök esetében nem zárható ki a fizikai sérülés (törés), kíméletlen bánásmód.

Ezeknek a mérőeszközöknek a mérési elvétől és a mérés módjától függetlenül közös tulajdonságuk, hogy használatbavételük előtt kalibrálni kell.

A gyorsvizsgáló eszközök mérési elv szerint az alábbiak lehetnek:

  • nedvesség mérő műszerek, a minták átlagos dielektromos állandója alapján határozza meg a minta nedvességtartalmát. Adott térfogatú, vagy tömegű termény vizsgálatára alkalmasak. A készülékek gyári kalibrációval kerülnek forgalomba, több éves tapasztalatom alapján mondhatom, hogy ezek a kalibrációk minimum 6 – 8 %-os eltérést mutatnak a szabványos módszerhez képest. A ezeket a kalibrációkat minden esetben helyi (magyarországi) éghajlati, terményfajtával ellenőrizni, újrakalibrálni, módosítani kell. Kalibrációjukhoz kevesebb (5 – 7 db) számú minta elegendő.
    A műszerek ára 100 – 200 ezer Ft között van.

NIR/NIT infra-gyorselemzők, a mérés a minta és a közeli infravörös sugárzás kölcsönhatásán alapul. Szemestermények, őrlemények, lisztek beltartalmi összetevőinek (nedvességtartalom, nyers fehérje, nedvessikér, hamutartalom, stb.) meghatározására alkalmazhatóak. A műszerek kalibrálás nélkül nem használhatóak. A műszerek kalibrálásához nagyszámú (30 – 100 db.) minta szükséges. A kalibrációhoz speciális program és szakértelem szükséges. Szükséges a kalibráció rendszeres felülvizsgálata, felfrissítése.
A műszerek ára 2 -10 millió forint között van.

A kalibrálás, és jelentősége

A mérőeszközök mérési pontosságát, ismétlőképességét az alkalmazott kalibrálás határozza meg.

A kalibrálást minden esetben a mérni kívánt termék(kek), kívánt paraméterére külön – külön kell elvégezni. A kalibráláshoz mintasorozatot kell készíteni terményenként, a mérés során mérni kívánt tartományra. Azonos mintaanyag felhasználásával a mérést el kell végezni szabványos kémiai módszerrel és a kalibrálandó mérőeszközzel egyidejűleg. A kapott kalibrációs görbe alapján a szükséges korrekciót végre kell hajtani. A korrekció figyelembevételével kell meghatározni a műszeres mérés és a szabványos mérés közötti eltérést, a műszeres mérés bizonytalanságát (hibáját). Természetesen a műszeres mérés hibája minden esetben csak nagyobb lehet a kémiai mérés hibájánál. Azért, hogy a kalibráció hibáját elvárt értékre tudjuk csökkenteni, nagy figyelmet kell a mintasorozat előállítása fordítani.

Kalibrálást, és annak megkívánt dokumentálását, csak megfelelő feljogosítással rendelkező Kalibráló Laboratórium végezhet. A kalibrációs bizonyítványnak tartalmaznia kell a műszer mérési jellemzőit, a terményre vonatkozó paramétereket, a kalibrált mérőcsatorna számát, a mérési tartományt, a mérési bizonytalanságot, az esetlegesen szükséges állandó korrekciót.

Mint a fentiekben írtam a gyorsvizsgálók használata nem kíván különösebb szakértelmet. Ez így igaz, de egyben ez egyáltalán nem így van. A műszeres mérések deklarált és tényleges hibáját a gyakorlatban sok tényező befolyásolja, pl: rossz beállítás, nem megfelelő kalibráció használata, a készülék meghibásodása, stb. A készülék elmászását a felhasználó nem is veszi azonnal észre. Ezért veszélyes a gyorsmérők megfelelő ellenőrzés nélküli használata, szükséges az eszközök rendszeres időközönkénti újrakalibrálása.

A gyorsvizsgáló műszerek használatának nagy ellentmondása, hogy a piacon ezek az eszközök rendkívül nagy választékban kaphatóak kiegyenlített, egymáshoz hasonló áron. Némely forgalmazó, talán költségtakarékosságból, a készüléket nem kalibráltatja be, vagy a gyári kalibrációt általuk választott tetszőleges értékkel korrigálják, de nem az adott készüknek megfelelően. Sajnos az a felhasználó, aki nem rendelkezik laboratóriumi háttérrel, nem veszi észre, vagy csak később a saját kárán, hogy a készüléke félre mér.

A pontos mérés előfeltétele a jó kalibráció!

dr. Budai Judit
mérésügyi főtanácsos
Gabona-Labor Kft. Kalibráló Laboratórium
laboratóriumvezető