A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett növényünk. A belőle készült liszt alapvető élelmiszer, a szem fontos takarmány, számos ipari termék alapanyaga. Fontos export cikkünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánkban a gabonatermesztés eredménye fontos meghatározója gazdasági életünknek. Az adás – vételnél az árat meghatározó a beltartalom, illetve a különböző minőségi paraméterek. Ezért tehát kiemelt fontosságú az objektív, egységes minősítés.
A minősítő paraméterek meghatározásának módját szabványok rögzítik A gabona minősítésére különböző feltételek szerint, különböző módokon kerülhet sor:
- laboratóriumi vizsgálatok alapján,
- gyorsvizsgálatokkal.
Laboratóriumi minősítés
Magyarországon megfelelő számban vannak gabona vizsgáló és akkreditált laboratóriumok, amelyek a vizsgálatok végrehajtására megfelelő tapasztalattal, felszereltséggel rendelkeznek. Az akkreditálás rendje biztosítja azt, hogy ezek a laboratóriumok megfelelő eredményt tudjanak megrendelőiknek adni. Az akkreditált laboratóriumokban kiépített minőségügyi rendszer több olyan elemet tartalmaz, amelyek betartásával a laboratórium biztosítja a vizsgálatainak megbízhatóságát.
A laboratóriumi mérésekkel kapcsolatban tapasztalataim szerint az alkalmazott ellenőrzési, visszacsatolási rendszer biztosítja a szolgáltatott eredmények megfelelőségét, a reklamáció lehetőségét.
Cikkemben a laboratóriumok által kibocsátott eredményekkel kapcsolatosan csak néhány, sokak által nem, vagy kevésbé ismert kérdéskört szeretnék megvilágítani.
- Bármely analitikai mérés eredménye több – objektív, szubjektív – hatás eredményeként törvényszerűen eltér a valódi értéktől, ezt nevezik a mérés bizonytalanságának. A mérési bizonytalanság tartalmazza a mérésnél használt eszközök „mérési hibáját” is. Törekedni kell ezen hibáknak a minimálisra történő leszorítására. A laboratóriumok a vizsgálati bizonyítványban közlik a mérés bizonytalanságát. Az 1. táblázat mutatja a mérési bizonytalanság általánosan elfogadható mértékét.
- táblázat
| Mért paraméter | Mért érték | Mérési bizonytalanság |
| Nedvességtatalom %(m/m) | 11,17 | ± 0,1 |
| Nyers fehérjetartalom %(m/m) | 11,6 | ± 0,1 |
| Nedvessikér-tartalom % (m/m) | 30,4 | ± 0,2 |
| Hagberg-féle esésszám s | 318 | ± 8 |
- Általános panaszként mondják a különböző laboratóriumok mérési eredményeivel kapcsolatosan, hogy „ugyanazon” minta különböző laboratóriumban történő vizsgálatakor a laboratóriumok más – más értéket adnak meg.
A vizsgálati szabványok tartalmazzák az adott vizsgálatra vonatkozó ismétlőképesség és reprodukálhatóság (ugyanazon laboratóriumban végzett megismételt vizsgálat-, más laboratóriumban végzett vizsgálatok közötti megengedett eltérés) elfogadható mértékét.
Magyarul, ez azt jelenti, hogy azonos minta többszöri vizsgálatakor, más laboratóriumban megismételt vizsgálatakor, az eredmény nem lehet ugyanaz az érték (csak véletlenül). Természetesen az eltérésnek van határa, ezt az értéket a szabványok meghatározzák.
A laboratóriumoknak törekedniük kell a vizsgálati módszerek egységesítésére, az egységes és pontos, megbízható mérésre, megbízhatóságuk ellenőrzésére.
A 2. táblázat mutatja laboratóriumközi (jártassági vizsgálatok) összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján a különböző vizsgálatoknál elfogadható eltéréseket (mérések terjedelme):
2. táblázat
| Mért paraméter | Valódi érték | Mérések terjedelme |
| Nedvességtatalom %(m/m) | 11,17 | 10,86 ¸ 11,56 |
| Nyers fehérjetartalom %(m/m) | 11,6 | 11,05 ¸ 11,92 |
| Nedvessikér-tartalom % (m/m) | 30,4 | 28,7 ¸ 32,0 |
| Hagberg-féle esésszám s | 318 | 281 ¸ 366 |
Az eredményekből látható, hogy a mért értékek a valódi értéktől – paramétertől függő mértékben – kisebb, nagyobb mértékben eltérnek és ezek az értékek megfelelnek a szabványnak, tehát nem minősülnek hibás mérésnek. Akkreditált laboratóriumok, amennyiben méréseik a megengedett mértéken felül eltérnek a valódi értéktől, abban az esetben kötelesek dokumentált módon javító tevékenységet végezni.
A gabona minősítésének másik területe:
A gyorsvizsgálati módszerekkel történő minősítés
A gyorsvizsgálati módszerek vitathatatlan előnye, hogy azokkal rendkívül nagyszámú mérés végezhető el rövid idő alatt, s szinte azonnal van eredmény. Az eszközök ma már többnyire hordozhatóak, vagy akkumulátorról működtethetőek.
A szabványos vizsgálati módszerek laboratóriumi hátteret és megfelelő jártasságot igényelnek, gyorsvizsgáló mérőeszközök használata nem kíván különösebb szakmai előképzettséget. Használatukra jellemző, hogy nem laboratóriumi körülmények között, sokszor laboratóriumi háttér, segítség nélkül használják. Hordozható eszközök esetében nem zárható ki a fizikai sérülés (törés), kíméletlen bánásmód.
Ezeknek a mérőeszközöknek a mérési elvétől és a mérés módjától függetlenül közös tulajdonságuk, hogy használatbavételük előtt kalibrálni kell.
A gyorsvizsgáló eszközök mérési elv szerint az alábbiak lehetnek:
- nedvesség mérő műszerek, a minták átlagos dielektromos állandója alapján határozza meg a minta nedvességtartalmát. Adott térfogatú, vagy tömegű termény vizsgálatára alkalmasak. A készülékek gyári kalibrációval kerülnek forgalomba, több éves tapasztalatom alapján mondhatom, hogy ezek a kalibrációk minimum 6 – 8 %-os eltérést mutatnak a szabványos módszerhez képest. A ezeket a kalibrációkat minden esetben helyi (magyarországi) éghajlati, terményfajtával ellenőrizni, újrakalibrálni, módosítani kell. Kalibrációjukhoz kevesebb (5 – 7 db) számú minta elegendő.
A műszerek ára 100 – 200 ezer Ft között van.
NIR/NIT infra-gyorselemzők, a mérés a minta és a közeli infravörös sugárzás kölcsönhatásán alapul. Szemestermények, őrlemények, lisztek beltartalmi összetevőinek (nedvességtartalom, nyers fehérje, nedvessikér, hamutartalom, stb.) meghatározására alkalmazhatóak. A műszerek kalibrálás nélkül nem használhatóak. A műszerek kalibrálásához nagyszámú (30 – 100 db.) minta szükséges. A kalibrációhoz speciális program és szakértelem szükséges. Szükséges a kalibráció rendszeres felülvizsgálata, felfrissítése.
A műszerek ára 2 -10 millió forint között van.
A kalibrálás, és jelentősége
A mérőeszközök mérési pontosságát, ismétlőképességét az alkalmazott kalibrálás határozza meg.
A kalibrálást minden esetben a mérni kívánt termék(kek), kívánt paraméterére külön – külön kell elvégezni. A kalibráláshoz mintasorozatot kell készíteni terményenként, a mérés során mérni kívánt tartományra. Azonos mintaanyag felhasználásával a mérést el kell végezni szabványos kémiai módszerrel és a kalibrálandó mérőeszközzel egyidejűleg. A kapott kalibrációs görbe alapján a szükséges korrekciót végre kell hajtani. A korrekció figyelembevételével kell meghatározni a műszeres mérés és a szabványos mérés közötti eltérést, a műszeres mérés bizonytalanságát (hibáját). Természetesen a műszeres mérés hibája minden esetben csak nagyobb lehet a kémiai mérés hibájánál. Azért, hogy a kalibráció hibáját elvárt értékre tudjuk csökkenteni, nagy figyelmet kell a mintasorozat előállítása fordítani.
Kalibrálást, és annak megkívánt dokumentálását, csak megfelelő feljogosítással rendelkező Kalibráló Laboratórium végezhet. A kalibrációs bizonyítványnak tartalmaznia kell a műszer mérési jellemzőit, a terményre vonatkozó paramétereket, a kalibrált mérőcsatorna számát, a mérési tartományt, a mérési bizonytalanságot, az esetlegesen szükséges állandó korrekciót.
Mint a fentiekben írtam a gyorsvizsgálók használata nem kíván különösebb szakértelmet. Ez így igaz, de egyben ez egyáltalán nem így van. A műszeres mérések deklarált és tényleges hibáját a gyakorlatban sok tényező befolyásolja, pl: rossz beállítás, nem megfelelő kalibráció használata, a készülék meghibásodása, stb. A készülék elmászását a felhasználó nem is veszi azonnal észre. Ezért veszélyes a gyorsmérők megfelelő ellenőrzés nélküli használata, szükséges az eszközök rendszeres időközönkénti újrakalibrálása.
A gyorsvizsgáló műszerek használatának nagy ellentmondása, hogy a piacon ezek az eszközök rendkívül nagy választékban kaphatóak kiegyenlített, egymáshoz hasonló áron. Némely forgalmazó, talán költségtakarékosságból, a készüléket nem kalibráltatja be, vagy a gyári kalibrációt általuk választott tetszőleges értékkel korrigálják, de nem az adott készüknek megfelelően. Sajnos az a felhasználó, aki nem rendelkezik laboratóriumi háttérrel, nem veszi észre, vagy csak később a saját kárán, hogy a készüléke félre mér.
A pontos mérés előfeltétele a jó kalibráció!
dr. Budai Judit
mérésügyi főtanácsos
Gabona-Labor Kft. Kalibráló Laboratórium
laboratóriumvezető